Meniscus sérülés

A leggyakoribb térdizületi probléma: A legtöbben a meniscus (porc) sérülései, a szalagok szakadása, kopásos elváltozások és a térdkalács betegségei miatt fordulnak orvoshoz.

Meniscus sérülés: Szalagsérülés:

A meniscus egy rugalmas porcbetét a térdben, ami a mozgás során az ízületet érő terhelést csökkenti. A meniscus berepedhet, el tud szakadni, vagy elkopik, kirojtosodik. A szalagok tartják össze a térdet. Szerencsésebb esetben csak részlegesen, komoly sérülésnél teljesen el is szakadhatnak.

Kopásos elváltozások: A kopás az ízületi felszín egyenetlenné válását jelenti. Az enyhébb felszíni egyenetlenségtől a teljes, csontig terjedő porcpusztulásig számos különböző fokozata lehet. A térdkalács (latinul patella) a térdben elöl jól tapintható kerek csont. Alsó felszíne egyenetlenné válhat, esetleg elhelyezkedése hibás, vagy kificamodhat a helyéről.

Az arthroscopia ( az ízületi tükrözéses vizsgálat): a leggyakrabban alkalmazott, és igen fontos eszköze a térdsérülések diagnosztizálásának és kezelésének. A módszer gyors, a beteg számára kis megterhelést jelentő beavatkozás, melyet egyre gyakrabban alkalmaznak rövid kórházi bent tartózkodás mellett. ,úgynevezett „egynapos”sebészeti ellátás során. Néhány kicsiny metszésen keresztül az orvos bevezeti a műszer ceruzavastagságú optikai részét az Ön térdébe, ott megnézi, s ha lehetséges, sebészileg is ellátja a sérült részeket.

Teniszkönyök

Sok, ütővel játszó játékos életét keseríti meg ez a fájdalmas íngyulladás. Profikat és amatőröket egyaránt érint. Sportolóknál a leggyakoribb, de bármikor jelentkezhet, ha karunkat intenzív, ismétlődő igénybevétellel terheljük, megerőltetjük. Nem csak a teniszezők betegsége!

A betegség lényege a kötőszövetek gyulladása a könyöktájékon. Teniszkönyök esetében a gyulladás főként azokat az inakat érinti, amelyek kiegyenesítik (feszítik) a csuklót és az ujjakat.

Teniszkönyökről beszélünk, amikor a fájdalom a könyök külső oldalán jelentkezik, az alkari feszítőizmok működésekor.

Golfkönyök esetében hasonló a helyzet, azzal az eltéréssel, hogy az érintett izmok azok, amelyek a csuklót és az ujjakat behajlítják. Ekkor a fájdalom a könyök belső oldalán jelentkezik.

Plantar fascitis (sarokfájdalom, „sarok sarkantyú”)

Gyakran előforduló, jelentős fájdalmat okozó elváltozás, amelynek oka lehet az álló munka végzés , a sok járkálás, vagy az éppen rosszul megválasztott cipő. A tüneteket kiválthatja a mozgási szokást erősen érintő életmódváltás is, vagy a hirtelen testsúlynövekedés.

A talpi fascia / bőnye/ egy vastag, rostos ín a talpon. A sarokcsontból ered és legyező formában a lábujjakhoz csatlakozik, így megtartva a lábfej boltozatos formáját. Túlzott terhelésnek, feszítésnek kitéve a sarokcsonthoz kapcsolódó szakasz fájdalmas gyulladása jöhet létre. A gyulladás leggyakoribb helye a sarok, de ritkább esetekben felléphet a talp közepén is.

Kiváltó okok közül kiemelendők: életmódváltás, ami megváltoztatja a korábbi mozgási gyakorlatot, túlsúly-elhízás, rossz minőségű, rugalmatlan talpú cipő, rendszeres egy helyben állás, hirtelen intenzív sporttevékenység, tartós gyalogtúra.

Tünetek: előbb tompa, itt-ott felbukkanó fájdalom, amely később élesebbé válik és ekkor már tovább is tart. Jellemzően, legrosszabb a fájdalom az első pár lépés során, a terhelés megkezdésekor. Súlyosabb esetekben duzzanattal jár.

A gyógyítás megkezdését nem szabad halogatni, ugyanis minden egyes lépés csak rontja a helyzetet. A hanyagolás a sarokcsont csontkinövéséhez vezethet. Fontos felismerni, hogy ez a csontkinövés általában nem a probléma forrása, hanem annak következménye!

Achilles ín gyulladás (tendinitis)

Az Achilles-ín túlfeszülése túlterhelés következménye. Okozhatja boka¬süllyedés is. Sok esetben sportolók, futók betegsége. A tartós feszülés az ín degene¬rációjához, fáradásos rostosodáshoz vezethet. Szélsőséges esetben egy hirtelen mozdulatra az ín el is szakadhat, ami azonnali járásképtelenséget okoz.

Kiváltó okok: hirtelen elindulással és megállással járó ismételt mozdulatok, ismételt és folyamatos ugrálás, rossz felületű talajon történő sporttevékenység, ritkábban gyulladásos góc a szervezetben.

Tünetek: fájdalom a sarok felső területén és az ín mentén.

Derékfájás

A legtöbb gerincpanasz deréktájékon jelentkezik. Nagyon sok felnőtt szenved derékfájdalmaktól, melyeket leggyakrabban megerőltetés, izomhúzódás, sérülés vagy tartási rendellenesség okoz.

A derékfájás lehet akut vagy krónikus. Akutnak tekintjük a 3 hónapon belüli panaszokat, míg a krónikus ennél hosszabb ideig tart és rendszeresen kiújul.

A derékfájás kezelése sorbán elsősorban nem szteroid gyulladáscsökkentők szedése, gyógytorna, tartási rendellenességek korrekciója, fizio-balneoterápiás kezelés tartozik. A krónikus panaszok megváltozathatják az életminőséget, pszichés hatásai is vannak.

Általában az esetek 2/3-ában a gyógyulás 6 héten belül bekövetkezik.

Derékfájás leggyakoribb okai:

Porckopás
Porckorongsérv
Gerinccsatorna szűkület
Gerinc alaki elváltozásai, tartási rendellenességek
Csigolyák közötti elcsúszások, "instabilitások"
Sérülések következményei, súlyosabb esetben a csigolya törése
Csontritkulás okozta "spontán" zömítéses törések
Gyulladásos elváltozások
Daganatok

Műtétre csak súlyos tüneteket okozó porckorongsérv, nagyfokú instabilitás, daganatos elváltozás esetében van szükség.

A megelőzés igen fontos, első sorban a helyes tartás és helyes emelési technika, rendszeres torna, izomerősítés.

Arthózis

Az elnevezés gyűjtőfogalom: artrózis, osteoarthrosis, az angolszász szakirodalomban osteoarthritis névvel illetik. Az artrózis a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek következtében a csontot borító porc elvékonyodik, "kopik". Degeneratív ízületi betegségnek is nevezik.

Nagyon gyakori betegség: a lakosság 20-25 százalékánál okoz panaszokat. A röntgenfelvételen látható elváltozások azonban ennél gyakoribbak. A betegség típusosan 50 éves kor után kezdődik, főleg a nőket érinti. Sajnos, ritkán már 20-30 éves korban is kezdődhet. A betegség gyakorisága az életkorral nő - 75 év felett csaknem mindenkit érint -, ennek ellenére mégsem tekinthető a porc egyszerű elöregedésének. A kopásos elváltozások röntgennel jól kimutathatók, azonban a kopás nagysága nem feltétlenül áll arányban a panaszokkal.

A térd artrózis idősebb korú nőknél fordul elő gyakrabban, különösen, ha túlsúlyosak. A járást kifejezetten korlátozhatja mind a fájdalom, mind az ízület deformitása.

A csípő artrózisban a panaszok lassan, fokozatosan alakulnak ki. Fiatalabb korban az artrózis veleszületett csípőficam, gyermekkori combfej-elhalás, serdülőkori combfej-elcsúszás után alakulhat ki . Idősebb korban a törések hajlamosítanak rá, de gyakoribb az előzmények nélküli, elsődleges forma. Mivel a combfej vérellátása igen sérülékeny, traumák miatt könnyen károsodik, ami a combfej elhalásához vezethet. Ez a forma férfiakon gyakran fiatalabb életkorban is, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás miatt jelentkezhet. A vezető tünet általában a csípő fájdalma, merevsége és a sántítás. A fájdalom legerősebben a lágyék területén lép fel, de sokszor a far vagy a térdek felé sugározva jelentkezik. A kezdetben állás vagy járás közben megjelenő fájdalom később már pihenésre sem enyhül. A csípő mozgása vizsgálatkor minden irányban korlátozott, végül annyira beszűkül, hogy a beteg akadályozott lesz a járművekre való fel- és leszállásban. Ugyanígy a járásban, az öltözködésben, majd lassan az önálló életvitel lehetősége is jelentős mértékben korlátozottá válik.

Az artrózis nem gyógyul meg, időről-időre kezelésre szorul, bár a már kialakult folyamat sem okoz minden esetben súlyos panaszt. Biztos eljárásunk nincs a betegség gyógyítására, de a folyamat lassítható vagy megállítható. Az egyénre szabott, az adott elváltozásnak és az állapot súlyosságának megfelelő, többnyire az ún. komplex terápia hozhatja a lehető legjobb eredményt.